|
Amint már említettük, a legnagyobb kihívást a fényképek feldolgozása jelentette. A bemutatásra kerülő fényképi hagyaték több mint 5000 darab,
különböző típusú fényképi anyagból áll. A „fényképi anyag” megfogalmazás nem
túl pontos, de mégis talán ez jellemezheti a legjobban a talált anyag
változatosságát. Találunk itt üveglemezre készült különböző méretű negatívot és
pozitívot, sztereo-felvételeket, panoráma-felvételeket valamint filmre készült
negatívokat. A legrégebbiek a szerző 1896–97-es Kínai utazása idejéből valók, a
legújabbak pedig az 1918-as év szeptemberéből. Első látásra megfigyelhető a
pontos nyilvántartásra való törekvés, ami szerencsére megkönnyítette munkánkat,
de ugyanakkor az utólagos beavatkozások, az anyag költöztetése megnehezítette
azt.A fényképi hagyatékot két részben mutatjuk be.
|
|
Citeste mai departe...
|
|
|
Amint említettük, elég sok felvételen található keltezés. Ennek segítségével megállapítható, hogy a legrégebbi felvétel 1896 XII. 12-én készült valahol az Arab-tengerben, valószínűleg útban Kína felé. A legkésőbbi felvétel 1918 X. 18-án készült Kolozs vármegyében. A felvételeken található megjegyzésekből kiderül, hogy nem minden felvételt készített Cholnoky. Több szerző neve is megjelenik. A leggyakrabban Dr. Schilling Gábor, Dr. Réthly Antal és Xantus János neve jelenik meg, de egy-egy képen megjelenik Ébner Sándor és Tulogdy János neve is. Elképzelhető azonban, hogy nem minden esetben jegyezték fel a szerző nevét, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy hány felvételt készített Cholnoky. Sokszor megfigyelhető, hogy egy bizonyos téma elkészült üvegnegatívra is és filmre is, és a címük nagyon hasonló. Felmerült bennünk a gyanú, hogy a kettő közül az egyik a másiknak a másolata. A megjegyzésből azonban kiderül, hogy Cholnoky valakivel együtt utazott egy helyszínre és ketten készítettek felvételeket ugyanarról a témáról, más-más felszereléssel. Ilyen esetekben a felvételek nagyon jól kiegészítik egymást és elősegítik az adott téma jobb megértését. |
|
|
Ilyen mennyiségű fényképfelvétel láttán az emberben megfogalmazódik az a kérdés, hogy hogyan lehet ezen eligazodni. Aztán kissé alaposabban tanulmányozva, kiderül, hogy a szerző gondoskodik erről. A felvételek nagy része gondosan csomagolva van. Erre a fotós nyersanyagok – üveglemezek vagy filmek – eredeti dobozait használták. A dobozokba sorrendben lettek helyezve a felvételek, terület szerint csoportosítva. Minden dobozra feltüntették a benne található felvételek sorszámát. Néhány ilyen doboz látható az alábbi képen. Minden egyes felvétel külön papírba van csomagolva és minden egyes darab azonosító adatokat tartalmaz. Minden felvételen van egy rövidítés, ami az ábrázolt terület földrajzi helyzetére utal, és egy sorszám. Ezen kívül minden felvételnek van egy címe és esetleg valamilyen kiegészítő |
|
Citeste mai departe...
|
|
|
Elég nehéz lenne annyi év után pontosan megmondani, hogy a jelenleg meglévő felvételek az eredetileg készült felvételek hányad részét teszik ki. Sajnos nem találtunk semmilyen korabeli nyilvántartást. Azonban minden felvételen, az eredeti számozáson kívül van egy újabb sorszám. Tudomásunk szerint az 1960-as években az akkori – már “Babeş-Bolyai” – Egyetem munkatársai felleltározták az anyagot. Nem törekedtek egy válogatásra, a felvételeket a talált sorrendben számozták újra, így sokszor előfordul, hogy az “új” számozás sorrendje nem talál az eredeti sorrenddel. Az általunk alkalmazott rendszerezés után több vizsgálatra van lehetőség. Elvileg minden felvételhez most 3 sorszám tartozik |
|
Citeste mai departe...
|
|
|