A térképtár jelentősége 

  A Cholnoky Térképtárat összehasonlíthatjuk Románia legnagyobb bukaresti térképtáraival, vagy az Erdélyt legrészletesebben bemutató budapesti és bécsi térképtárakkal, vagy más erdélyi gyűjteményekkel.

Románia legnagyobb térképtára a Román Akadémia bukaresti gyűjteménye, ez mintegy huszonegyezer térképet tartalmaz, a XVI. század végétől főleg a XX. század közepéig. A térképtár csak rendszerezett katalóguscédulákkal rendelkezik, digitális katalógusuk nincs. A térképtár elsősorban a két volt román fejedelemség területéről tartalmaz térképeket (topográfiai térképeket, birtokvázlatokat, egyéb térképeket, atlaszokat), Erdélyt kevésbé részletesen tartalmazza. Összehasonlítva a két gyűjteményt, a Cholnoky előnyére mondható a digitális feldolgozáson túl a jelentős számú, többnyire Erdélyt ábrázoló, osztrák katonai térkép, mely a legteljesebb gyűjtemény az országban, melyekből az akadémiai térképtár csak nagyon keveset tartalmaz.

A Cholnoky Térképtár az akadémiai után a második legnagyobb gyűjtemény az országban, a Nemzeti Könyvtár bukaresti térképtára már kevesebb térképet tartalmaz, mint a Cholnoky (csak mintegy négyezer egységet). A nemzeti könyvtár térképtárának a feldolgozása is alacsony fokú, csak egy olyan analóg katalógus áll a rendelkezésükre, amelybe a térképek leltári számuk (!) szerint lettek valaha felsorolva, tehát ez semmilyen, szerző vagy téma, vagy időpont szerinti keresést, böngészést nem támogat.

Erdélyről legnagyobb mennyiségben régi általános és tematikus térképeket a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban találunk, amely összesen kétszázezer egységet tartalmaz (ezek egy része a honlapjukon is elérhető), és a leggazdagabb ilyen jellegű Erdély-gyűjteményt. Az osztrák topográfiai felmérésekből készült térképek két legnagyobb gyűjteménye a bécsi Hadtörténeti Levéltár (Kriegsarchiv) és a budapesti Hadtörténeti Múzeum Térképtára, mindkettő nagyjából négyszázezer tételt tartalmaz. A felsorolt bécsi, budapesti térképtárak természetesen jól használható szakkatalógusokkal rendelkeznek.

A fenti gazdag gyűjteményekhez képest a Cholnoky Térképtár jelentősége: a helyzete. Kolozsváron lettek elérhetőek olyan térképek, amelyekért eddig Budapestre kellett utaznia az érdeklődőnek. Továbbá nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a gyűjteményünk tartalmaz pár olyan térképet is, amelyet a budapestiek nem tartalmaznak: pl. az I. világháború előtti, Erdélyt ábrázoló román kiadású topográfiai térképeket a szakirodalom még nem ismertetett sehol, ezek a térképek a budapesti, bécsi kutatók számára eddig csak nehezen (pontosabban egyáltalán nem) voltak hozzáférhetőek Bukarestben.

Az erdélyi gyűjtemények közül a marosvásárhelyi Teleki Tékát és a gyulafehérvári Batthyaneumot, továbbá az egyetemi térképtárakat lehet megemlíteni, azonban ezek vagy korábbi, vagy későbbi térképeket tartalmaznak, mint a Cholnoky.

A legrégebbi térképeket tartalmazó nyílt erdélyi térképgyűjtemény a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteménye, amely főleg XVI.–XVIII. századi atlaszokat, térképeket tartalmaz, melyek főleg „önmagukért” értékesek: nem olyan pontosak, részletesek, hogy azt ma általában alkalmazott kutatásra, korabeli viszonyok elemzésére lehessen használni. A Batthyaneum szintén régi térképeket tartalmaz, a gyűjtemény feldolgozása értesüléseink szerint kezdetleges fázisban van. Megyei múzeumok, levéltárak tartalmaznak még régebbi térképeket, ezek kisebb gyűjtemények.

Az egyetemi (pl. kolozsvári) könyvtárak térképgyűjteményei csak mai, XX. és XXI. századi térképeket tartalmaznak. Régi térképeket nem.

A Cholnoky Térképtár feldolgozása révén tehát űrt pótol: a pár XVII. és XVIII. századi, de főleg XIX. századi és a XX. század első feléből származó térképek már elég pontosak és részletesek ahhoz, hogy bármilyen földrajzi, történelmi, helynévtani kutatás alapjai lehessenek.

Tehát a térképeink nagy részét eddig vagy Budapesten, vagy esetleg Bukarestben lehetett elérni, ma ezt a kutatók Kolozsváron is megtalálják. Nagyon fontosnak tartjuk azokat a térképeket, amelyekről úgy tudjuk, hogy nyilvánosan máshol nem elérhetőek.