A térképtár felépítése: gyűjtemények

A térképtárat a tözsgyűjteményen kívül további négy különgyűjteményre bontottuk.

A legnagyobb gyűjtemény a törzsgyűjtemény, a „térképek”, amely „kb.” 4201 tételből áll. Nehéz azonosítani a pontos számot, mert a leltározás során nem szenteltünk minden lap számára egy-egy sort. Bizonyos esetekben egy térképsorozatot egynek tekintettünk, más esetekben laponként jegyeztük le az adatokat. Nem lehetett következetesnek lenni, hiszen volt olyan, hogy egy térkép lapjai (vagy szakadás esetében darabjai) több mappából kerültek elő, ilyenkor csak utólag ismertük fel, hogy ezek ugyanazon térkép részei. A térképekből 3896-ot 64 mappába csoportosítottuk: kiadás éve, ábrázolt terület és műfaj szerint csoportosítva, a mappákon kívül helyeztük el a 305 hajtogatott térképeket.

Az egyik különgyűjtemény a III. katonai felmérés alapján készített osztrák és magyar topográfiai szelvények csoportja. Ez 2006 tételből áll. Ennek a gyűjteménynek az alapja az osztrák III. katonai felmérés szokásos méretarányai (1: 25 000, 1: 75 000, 1: 200 000), akár geológiai tematikával is, továbbá a második világháború idején készült 1: 50 000-s méretarányú magyar kiadású topográfiai szelvények is ide tartoznak. A topográfiai szelvényeket méretarány és szelvényszámozás szerint csoportosítva tároljuk. Az itt található szelvényeken túl még számos topográfiai térképünk van, azonban ezek a rendszerezés során a törzsgyűjteménybe kerültek (pontosabban maradtak, mert nem a topográfiai térképek között voltak). Ez utóbbiak általában vagy nem osztrák–magyar térképek, vagy ha igen, akkor is eltérnek a szokásos szelvényektől (pl. tanulótérképek vagy sajátos méretarányú levezetett térképek vagy nem szelvényezettek stb.), vagy a második osztrák felmérés szelvényei.

Másik különgyűjtemény az atlaszok csoportja. Ez 125 tételből áll. Ide tartoznak a nagyobb méretű, kézi vagy asztali atlaszok (102 darab) és a külön tárolt, kisebb méretű zsebatlaszok (23 darab). Ha az atlasz hiányos, de a borítója megvolt, akkor ebbe a gyűjteménybe soroltuk (pár atlasznak csak a borítója volt meg). Ha csak rendezetlen atlaszlapok voltak meg, akkor már a törzsgyűjteménybe osztottuk.

A két további kisebb különgyűjtemény az albumok és a könyvek csoportja, az előbbi 31, az utóbbi 9 tételből áll.

A térképtár összefoglaló táblázata.

A törzsgyűjtemény: a „térképek”

A 4201 térképről a következő adatokat jegyeztük le: korábbi leltározások kódjai, ábrázolt terület, cím, szerző (szerkesztő, rajzoló), kiadó (vagy nyomda), kiadás helye, kiadás éve, méretarány, műfaj, térképlapok száma, megjegyzés.

E gyűjtemény tartalmazza az általános és tematikus térképeinket, továbbá a katonai topográfiai térképeink közül azokat, amelyek a második osztrák katonai felméréshez tartoznak vagy a harmadik felmérés nem szelvényezett térképei, vagy más ország által kiadott térképek.

Az általános és tematikus térképeket három korszakra csoportosítottuk: az 1850 előtti térképek (1. korszak), 1850 és 1920 közötti térképek (2. korszak), 1920 utáni térképek (3. korszak). Megjegyezzük, hogy a térképek kevesebb, mint felén találunk évszámot, így a többi térkép esetében a térkép tartalmából (országhatárok, vasútvonalak stb.) vagy a térképek kivitelezéséből (rézmetszet stb.) becsültük meg – sokszor feltehetőleg pontatlanul – a térkép korát. A korszakokon belül a térképeket tovább csoportosítottuk az ábrázolt terület, majd azon belül a térkép műfaja szerint. Így összesen 173 logikai kategóriát hoztunk létre.

1850 előtti térképek

Az 1850 előtti térképeinknek száma 843.

A legrégebbi datált térképünk 1717-es, de számos térkép ennél korábbi kell legyen. A datálatlan régi térképeink közül egyelőre csak keveset vizsgáltunk meg, ezek közül a legrégebbi az 1635-ös amszterdami Blaeu-atlaszban megjelent Danubius. Fluvius Europae Maximus … című térkép, de a XVII. sz.-ból több Visscher-térképpel is rendelkezünk (Exactissima Tabula qua tam Danubii Fluvii Pars Media és Magni Turcarum Domini Imperium, mindkettő 1689-ből). További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy melyik a legrégebbi térképünk.

A Bleau-atlasz Duna térképe 1635-ből (Danubius. Fluvius Europae Maximus).

Visscher térképe a Török Birodalomról 1688-ból (Magni Turcarum Domini Imperium).

Visscher térképe a Duna középső folyásáról 1689-ből (Exactissima Tabula qua tam Danubii Fluvii Pars Media).

Az első korszakból levő térképek több mint fele régi világatlaszok lapjai (Homann, Flemming, Schraembl, Meyer).

Jelentős részük ábrázolja a magyar korona országait (Müller, Mikoviny, Korabinsky, Lipszky országtérképei, Görög–Kerekes vagy Balla megyetérképei, Karacs egyházi közigazgatási térképei stb.).

De l’Isle Magyarország térképe (1781?).

Korabinszky Magyarország térképe, etnikai adatokkal (1791?).

Lipszky Magyarország áttekintő térképe (1810).

Görög és Kerekes megyetérképe (Máramaros vármegye, 1800 körül).

E térképek harmadik csoportja más európai területeket vagy más földrészek részeit ábrázolja, többnyire általános térképek, kisebb mértékben történelmi vagy csillagászati műfajúak.

Bécsi kiadású 1800 körüli térképek: Bukovina , Moldva, Havasalföld .

Világtérképek, 1800-as évek eleje (Emich Gusztáv, Kilián György).

Német kiadású történelmi térkép az ókori Afrikáról , 1820 körül.

1850 és 1920 közötti térképek

A gyűjtemény legnagyobb része feltételezésünk szerint 1850 és 1920 közötti kiadású (2447 darab).

A második korszakból levő térképek jelentős része Magyarországot vagy annak részeit ábrázolja általános térképeken: országtérképek, Hátsek, Gönczy megyetérképei, várostérképek, első turista- és autótérképek; egyházi közigazgatási térképek, történelmi térképek.

Erdély közigazgatási térképei a Bach-korszakból (Mersich, 1854 és Bermann, 1855).

Kogutowicz Manó Magyarország közigazgatási térképe (1910 körül).

Kolozsváron 1871-ben nyomtatott, román nyelvű Magyarország térkép (csak a térkép déli része).

Megyetérképek az 1880-as évekből: Hátsek Ignác (Temes , Bihar ) és Gönczy Pál (Kolozs ) térképei.

Budapest várostérképek (belső területe 1885-ben , Kogutowicz térképe 1910 környékén ).

Kolozsvár várostérképek (1895 körül és 1905 körül )

Egyéb várostérképek: Nagyvárad (1890), Szováta , Temesvár .

Első turistatérképek: a révi Zichy -cseppkőbarlang térképe (Monoky Gyula), Szováta és Mező-havas környéke

Első autótérképek: Homolka Magyarország térképe.

Egyházmegyék a 14. sz. elején (Ortvay és Hrubant térképei): Magyarország , Erdély , Bácsival egyesített Kalocsai, Csanádi, Váci és Váradi .

Szatmári egyházmegye Schlauch püspöksége alatt.

Számos tematikus térképünk van a Kárpát-medencéről: főleg hidrológiai, közlekedési, demográfiai, geológiai, kataszteri térképek.

Székelyföld geológiai térképe (Herbich Ferenc).

Az al-dunai tervezett csatorna egyik térképe (Kozla–Dojkei -szoros)

Demográfiai térképek (Posner Károly Lajos nyomása): népességváltozás , etnikumok , felekezetek Magyarországon.

Magyarország kész és tervezett vasútjai (1880 körül).

Kolozsvár kataszteri térképe 1913-ból (1. lap , 2. lap ), Kisfenes kataszteri térképe 1853-ból.

Más európai országok közül kiemelt számban jelennek meg a Románia területét bemutató térképek: régebbi topográfiai térképek a még nem egyesült Havasalföldről, újabb topográfiai szelvények, ország-, megye-, város-, geológiai, hidrológiai, etnikai térképek.

Havasalföld Fligely–Szatmáry-féle topográfiai térképe 1: 57 600-hoz, az 1857-ből (Turnu Severin szelvény).

Román 1: 100 000-s topográfiai térkép moldvai (Botoşani, 1894) és erdélyi (Fogaras , 1916) területről.

Románok lakta területek térképei: Laurian térképe (1866), Papasoglu–Bielz–Sanderz térképe (1. lap és 2. lap ) és Georgescu térképe 1915-ből.

Bukarest várostérképek: 1871-ből és a századfordulóról .

Románia 1: 175 000-s geológiai térképműve (Turnu Severin szelvény).

Duna-delta térképe 1911-ből (Grigore Antipa cikkének melléklete)

Dobrudzsa etnikai térképe (1882).

A kontinensek közül legteljesebben természetesen Európa jelenik meg, elsősorban Közép- és Délkelet-Európa. Műfajok szempontjából az általános térképek mellett jelentős számúak a geológiai, közlekedési, hidrológiai, történelmi térképek, továbbá a (svájci, német, svéd stb.) topográfiai térképek és a várostérképek. A más kontinenst ábrázoló térképek közül jelentős számban vannak amerikai térképek, ezt a gyűjteményt Cholnoky 1912-es amerikai útjáról hozhatta haza. Ugyanígy megfigyelhetően felülprezentáltak Cholnoky külföldi útjainak a helyszínei: a Távol-Kelet (1896–1898), Románia (1906), Olaszország (1907), Alpok (1908), Skandinávia (1910) és Amerikai Egyesült Államok (1912). E területeket ábrázoló térképek egy részén Cholnoky neve megjelenik, mint szerző, vagy mint adományozó. E gyűjteményben tároljuk Magyar László kéziratos térképét is.

Az Osztrák–Magyar Monarchia közigazgatási térképe (Hátsek Ignác, 1901)

A Monarchia részletes vasút térképei: Klösz 1906-ból (1. lap és 2. lap ) és Hátsek 1910 körül (1. lap , 2. lap )

Bécs várostérkép.

Délkelet-Európa térképek: az Európai Törökország részletes térképe (német kiadás, 1860-as évek), az orosz–török háború térképe (a Magyar Állam napilap térképmelléklete)

Történelmi térképek: az ókori Athén (1. lap , 2. lap ), a Római Birodalom .

Térképek az Alpokról: svájci topográfiai szelvények (Luzern 1: 25 000 és Jungfrau 1: 50 000), általános térkép az Keleti-Alpokról és díszes borító Cholnoky aláírásával.

Térképek Észak-Európából: svéd topográfiai szelvény (Stockholm ), geológiai térképHelsinkiSpitzbergákról. dél-svédországi területről, várostérképe (a geológiai kongresszus részvevői számára), geológiai térképszelvény a

Térképek Távol-Keletről: Lóczy Lajos geológiai térképe az 1877–1880-as Széchenyia Jangce. -expedíció során bejárt területről, Cholnoky által szerkesztett térkép -folyó deltájáról

Térképek az Egyesült Államokról: topográfiai szelvény (New York állam), Yellowstone Nemzeti Park.

Térképek Afrikáról: Magyar László egyedi kéziratos térképe 1858-ból (Kivonat Dél-Afrika földképéből), 1862-es Meyers-világatlasz térképei a kontinensről és a déli részrőlFranklin kiadású térkép a kontinensről (1874). ,

Kogutowicz-földgömb eredeti nyomata (1. lap , 2. lap , 3. lap ).

1920 utáni térképek

Az 1920 utáni gyűjtemény már kisebb számú (108 darab). E harmadik korszakból térképeink legnagyobb része Romániát ábrázolja: pár topográfiai, általános, megye-, város-, geológiai és etnikai térkép.

Európa -térkép az új határokkal (Teodorescu, 1920)

Románia természetföldrajzi térképe (Popa-Burcă).

Románia közigazgatási térképei: 1922- es (Unirea), 1934 -es (Moldoveanu).

Megyetérképek (Unirea): Brassó megye, Kolozs megye.

Várostérképek: Kolozsvár (román és magyar utcanevekkel), Arad.

Geológiai térképmű Brassó szelvénye (1: 500 000).

Románia vasúti hálózata (Georgescu, 1920).

Románia részletes etnikai térképe 1940-ből: az Államtudományi Intézet térképének román kiegészítése (1. lap , 2. lap ).

Román topográfiai térképszelvény (Kolozsvár , 1: 100 000).

Topográfiai szelvények a törzsgyűjteményben

Az 1806 és 1869 között lezajlott II. osztrák katonai felmérés alapján készült topográfiai szelvényekből 242 példányunk van meg, főleg az 1: 144 000-s méretarányú sorozat, e szelvényeink jelentős mértékben borítják a Habsburg Birodalom tartományait: a Magyar Királyságot, továbbá az osztrák tartományokat Tiroltól Sziléziáig. Szintén több példányban van meg a Scheda-féle 1: 576 000-s térkép jó pár szelvénye.

Az osztrák katonai térképészeti intézet munkái közül a törzsgyűjteményben tárolunk 561 darab – a szokásostól eltérő méretarányú, szelvényezésű – térképet: pl. az 1: 300 000-s Közép-Európa térképmű szelvényeit, vagy a világháború idején Romániáról készült 1: 75 000-s térképeket, egyéb sajátos méretarányú, szelvényezésű munkát, tanulótérképeket, jelkulcsokat stb.

A II. osztrák katonai felmérés 1: 144 000-s szelvénye (Budapest ).

A II. osztrák katonai felmérés 1: 288 000-s szelvénye (Bukarest ).

A topográfiai szelvények

Az 2006 tételből álló topográfiai szelvényeket elkülönítettük kiadás (osztrák, magyar) és méretarány, esetleg műfaj (topográfiai, geológiai) szerint. A szelvényekről a következő adatokat jegyeztük le: szelvényszám, cím, leltári szám, tulajdonosi pecsét, megjegyzés.

Az 1869 és 1887 között lezajlott III. osztrák katonai felmérés térképei közül az 1: 25 000-s felmérési térképekből 299 szelvényünk van, összesen 885 példányban. A szelvények szinte mind romániai területeket ábrázolnak, de nem fedik le teljesen a területet: összefüggő borítottságunk van Belső-Erdélyről és a Partiumról nagy részéről (csupán Marosludas, Szentágota és Hátszeg környéke hiányzik), illetve hiányzik teljesen a Bánság ábrázolása. A példányok több mint felén a Bolyai Tudományegyetem pecsétjét találtuk meg, kisebb részükön a Babeş Tudományegyetem vagy az Institutul de Geografie, esetleg az Institutul de Geologie pecsétjét, kevés példányon ennél régebbi pecséteket.

Az 1: 75 000-s áttekintő térképekből 143 szelvényünk van, összesen 851 példányban, továbbá geológiai színezéssel 9 szelvény, összesen 15 példányban. A szelvények által lefedett terület körülbelül megegyezik azzal a területtel, amelyet a Monarchiától a későbbiekben Romániához csatoltak (tágan értelmezett Erdély és Bukovina déli része), e terület ábrázolása teljes lefedettségben a birtokunkban van. A példányok több mint felén a Bolyai Tudományegyetem pecsétjét találtuk meg, kisebb részükön a Babeş Tudományegyetem vagy az Institutul de Geografie, esetleg az Institutul de Geologie pecsétjét, kevés példányon ennél régebbi pecséteket.

Az 1: 200 000-s általános térképek közül 43 szelvényünk van meg, összesen 80 példányban. A szelvények szinte teljesen lefedik Románia mai területét, de több szelvényünk van egyéb országok területéről. Csak a szelvények mintegy fele az eredeti osztrák kiadás (eleinte német nyelvű gyámrajzzal, az I. világháború alatt magyar gyámrajzzal). A szelvények másik fele román nyelvű térkép, melyek 1912 és 1940 között készültek.

A második világháború idején készült 1: 50 000-s magyar topográfiai szelvényekből 80 szelvényünk van, összesen 175 példányban. A szelvények szinte teljesen lefedik a Székelyföldet, Észak-Erdélyből kevesebb szelvényünk van meg. E példányok kis részén megtalálható a Bolyai Tudományegyetem pecsétje, más pecséttel nem találkoztunk.

Az 1: 25 000-s osztrák felmérési térképek áttekintője .

A III. osztrák katonai felmérés 1: 25 000-s szelvénye (Kolozsvár ).

Az 1: 75 000-s osztrák áttekintő térképek áttekintője .

A III. osztrák katonai felmérés 1: 75 000-s szelvénye (Kolozsvár ).

A III. osztrák katonai felmérés 1: 75 000-s szelvénye, geológiai tematikával (Szászsebes , jelmagyarázat ).

Az 1: 200 000-s osztrák általános térképek áttekintője .

A III. osztrák katonai felmérés 1: 200 000-s szelvénye alapján készült  térképek (KolozsvárNagyvárad ). ,

Az 1: 50 000-s magyar térképek áttekintője .

Magyar topográfiai térkép a II. világháború idejéből (Kolozsvár , 1: 50 000).

Az atlaszok

A 125 atlaszról a következő adatokat jegyeztük le: korábbi leltározások kódjai, ábrázolt terület, cím, szerző (szerkesztő, rajzoló), kiadó, kiadás helye, kiadás éve, műfaj, térképlapok száma, megjegyzés.

A nagyobb méretű atlaszokat (102 db.) és a kisebb méretű atlaszokat (23 db.) külön tároljuk.

Az atlaszok mintegy háromnegyedén találtunk FJTE pecsétet, csak kb. egynegyedükkel bővülhetett utólag (a két világháború között, vagy a második világháború alatt) a térképtár. Az FJTE leltári számából nem tudtunk következtetni az atlaszok eredeti számára. Hasonló mértékben találtunk „Institutul de Geografie” pecsétet a két világháború közötti időszakból. A nagyméretű atlaszokon volt még egy „Atlas” kezdetű számozás is, amelynek időpontját nem tudtuk azonosítani. Ebből a számozásból a legnagyobb szám a 140-es volt, mivel nekünk most 102 nagy atlaszunk van, így legalább 38 atlaszt tűnt el az eredeti gyűjteményből a század második felében.

Az atlaszok közül legnagyobb számban természetesen a világatlaszok vannak (59 példány), továbbá jelentős a száma az Egyesült Államokat, Európát vagy Magyarországot bemutató regionális atlaszoknak.

Ha a szerzőket, kiadókat figyeljük, akkor legnagyobb számban a német nyelvű kiadók jelennek meg (Bécs, Lipcse, Berlin, Hamburg, Gotha), de jelentős számú az amerikai kiadású atlasz (New York, Chicago) és a magyar is (Budapest). Az atlaszok egyharmadán nem volt megadva a kiadás helye.

Csak az atlaszok kb. kétharmadán találtunk kiadási évszámot. Ezek szerint három legrégebbi kiadású atlaszunk az 1754-es Homann-féle (Beqvemer, azaz „kényelmes”) atlasz, az 1772-es Lotter-féle új atlasz és az 1782-es Homann-féle világatlasz. A legújabb egy 1947-es Szovjetúnió gazdasági atlasza. 10 atlaszt 1850 előttinek becsültünk, 103 atlaszt 1850 és 1920 közöttinek és 13 atlaszt 1920 utáninak.

Műfajok szerint 62 atlasz általános (földrajzi és/vagy közigazgatási térképekkel), 50 tematikus (geológiai, hidrológiai, gazdasági, csillagászati stb.) és 14 történelmi atlasz.

Az 1754-es Homann (Beqvemer)-atlasz lapjai: címlap , világtérkép , Európa , Délkelet-Európa, Magyarország, Kis-Ázsia, Duna, Magyarország és környéke, Erdély, Dalmácia és Horvát-Szlavónország, Havasalföld és Moldva, Fekete-tenger, Délkelet-Európa .

Az 1772-es Lotter-atlasz lapjai: címlap , csillagászat , világtérkép , Európa .

Az 1782-es Homann-atlasz lapjai: csillagászat (1. lap, 2. lap, 3. lap, 4. lap, 5. lap, 6. lap, 7. lap, 8. lap), világtérkép, Európa, Ausztria, Magyarország, Erdély, Török Birodalom, Ázsia, borító .

Brózik-féle világatlasz (1906): címlap , félgömbök (1. lap , 2. lap ), világtérkép , Európa (közigazgatási és tematikus térképek), Magyarország (természetföldrajzi, közigazgatási, ÉNy, ÉK, DK, DNy), Ausztria–Magyarország, Balkán-félsziget (1. lap, 2. lap )

Nordenskiöld kartográfiatörténeti atlasza (Stockholm, 1889): 1. lap, 2. lap, 3. lap, 4. lap, 5. lap, 6. lap, 7. lap, 8. lap, 9. lap, 10. lap, 11. lap, 12. lap, 13. lap, 14. lap, 15. lap, 16 lap, 17. lap, 18. lap .

Atlasz Széchenyi Béla 1887–1890-es Kelet-Ázsiai útjához (1. lap, 2. lap)

Amerikai geológiai atlasz a Grand-kanyonról: 1. lap, 2. lap, 3. lap, 4. lap, 5. lap, 6. lap, 7. lap, 8. lap, 9. lap, 10. lap, 11. lap.

A GEBCO-atlasz II. kiadásának egyik szelvénye 1912-ből.

Az albumok és a könyvek

31 album és 9 könyv is előkerült az atlaszok és a térképek közé keveredve. Ezek általában a századfordulón jelentek meg. Az albumok többnyire európai területek fényképalbumai, a könyvek a földtudománnyal kapcsolatosak (adatsorok, évkönyvek stb.).