Egy földrajztudós számára nagyon fontos a látott jelenségek megörökítése. A fényképezés feltalálása kitűnő technikai lehetőséget biztosított erre már a XIX. század második felétől. Cholnoky Jenő ezirányú tevékenységéről Bertáné Varga Judit írt egy 2002-ben megjelent kötetben (Kubassek 2002). Idézünk az említett műből: “Cholnoky Jenő a fotográfia fejlődése szempontjából egy olyan szerencsés korszakban vette kézbe első kameráját, amikor Maddox találmányának és az új Kodak gépeknek köszönhetően a fényképezés széles körben elterjedt és kedvelt tevékenységgé vált”.

Tanulmányozva az előttünk lévő felvételeket, felvetődött bennünk a kérdés, hogy milyen felszereléssel készülhettek, mert sajnos erről semmilyen adatunk nem volt. Erre is találunk utalást az idézett kötetben: “… amelyben egy Sutter-féle svájci gyártmányú kamera volt a segítője. A 13x18 cm-es üveglemezekkel dolgozó géppel egyszerre 18 felvételt lehetett készíteni.”

Látva a felvételek nagy mennyiségét joggal merült fel a kérdés, hogy vajon hány felvételt készíthetett Cholnoky. Az idézett könyvben erre vonatkozóan a következőket találjuk: “Felvételeinek pontos számáról nincs adatunk. Az ezres nagyságrendre a ránk maradt üveg- és síkfilmnegatívjai és a korabeli szokásoknak megfelelően kartonra ragasztott pozitívjai engednek következtetni.” Ezek alapján az általunk talált több ezres nagyságrendű anyag méltán tekinthető jelentősnek. Egy másik gondolatban kissé pontosabb adatot is találunk: “…Cholnoky már több mint egy éve, közel 400 negatívval a tarsolyában megérkezett kínai útjáról”. Itt jegyezzük meg, hogy a feldolgozott hagyatékban 190 darab Kínában készült negatívot és 189 darab pozitívot találtunk.

Persze felvetődik az a kérdés, hogy az általunk talált felvételek eredetiek vagy másolatok. Ezt csak a többi gyűjteményben található nyilvántartások és a mi nyilvántartásunk alapos vizsgálatával lehet majd kideríteni. Sajnos erre még nem volt módunk, de igen fontos lenne ennek a kérdésnek a tisztázása.